1993-ban, harminc éve alakult meg Beregszászon a magyar nyelvű színjátszás. Ennek apropóján október 18-tól a 10. MITEM keretében filmvetítést, kerekasztal-beszélgetést is szerveznek, valamint a társulat ikonikus előadásait is megtekinthetjük a Nemzeti Színház színpadán. Mutatjuk a részleteket!
Filmvetítések, beszélgetések, közönségtalálkozók, kiállítás – három beregszászi színházi évtized eseményei, emlékei, a múlt és a jelen kérdései jelennek meg a Nemzeti Színházban. A filmvetítéseken és a beszélgetéseken való részvétel ingyenes, de regisztrációköteles!
Előzetes regisztráció a [email protected] címen lehetséges.
Színház a határon – szakmai program
Október 18-án 18 órától Színház a határon címmel rendeznek szakmai programot, amelyen a színházról 2005-ben készült dokumentumfilmet vetítik. Beregszász városa alig pár kilométerre fekszik a trianoni határ ukrán oldalán. A Kárpátalján működő színház nem csupán földrajzi és kisebbségi, hanem művészi értelemben is a „határon” működik: a magyar és az orosz-ukrán, a magyar és határon túli színházi világ között.
Színház-kép fotókiállítás
Október 18-án 19 órától az előcsarnokban láthatjuk az Ilovszky Béla és Eöri Szabó Zsolt fotóiból készült kiállítást.
Ilovszky Béla évtizedek óta fotografálja a határon túli magyar színházak előadásait és művészeit. Kamerájával a kezdetektől követte a beregszászi társulat produkcióit is. Szerepek, előadások, arcok – a beregszászi színházi évtizedek kimerevített pillanatai.
A Szarvassá változott fiú című film, és az annak felhasználásával készült színházi előadás kulisszái mögé Eöri Szabó Zsolt képein keresztül pillanthatunk be.
30 színházi év – kerekasztal-beszélgetés
30 színházi év címmel rendeznek kerekasztal-beszélgetést október 21-én 17 órától a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében. A résztvevők Brenzovics László, Bérczes László, Verebes Ernő, Pál Lajos és Vidnyánszky Attila lesznek, a moderátor: Kozma András.
Fedák Sári-díjátadó
A Tóték előadását követően kerül sor a Fedák Sári-díj ünnepélyes átadása október 21-én 21 órától a Nagyszínpadon. Az elismerést a beregszászi társulat alapítója és máig aktív tagja, Szűcs Nelli hívta életre 2022-ben. A díjat és a vele járó elismerést a Kárpát-medence magyar ajkú színészei kaphatják, akik legalább 15 éve ugyanannál a színháznál tevékenykednek.
Szarvassá változott fiú – filmvetítés
Október 22-én 18 órától láthatjuk a Szarvassá változott fiú című filmet a Kaszás Attila teremben. Vidnyánszky Attila 2003-ban állította színpadra Juhász Ferenc hatalmas költeményét, majd 2013-ban mutatták be az előadás nyomán készült játékfilmet Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével.
Költészet, színház, film és egy társulat történte – erről is beszélgetnek majd a szereplők és rendező. A moderátor: Kornya István.
A 30 éves beregszászi színház előadásai a MITEM-en
A 10. MITEM keretében öt előadást láthatunk a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának előadásában október 19. és 23. között.
A fodrásznő
A boldogság után vágyódó nő sorsának egyetemes problémáit fogalmazza meg a kisemberek tragédiáját gogoli groteszkséggel ábrázoló drámai szöveg, A fodrásznő. A derűbe, a szeretetbe csomagolt fájdalom, amely a rendező, Viktor Rizsakov színházi nyelvének egyik jól felismerhető sajátossága, az emberi vágyak és a rideg valóság között feszülő ellentmondást emeli költői szintű látomássá. Az előadás minden korosztály érzékeny rétegét képes megszólítani, részvétre és életének újragondolására késztetni.
Az előadás rendezője a kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus figurája, a „Kiszlorod” (Oxigén) elnevezésű színházi mozgalom elindítója, a rendezőként és színházi pedagógusként is ismert Viktor Rizsakov. A szakmai zsűri döntése alapján a Fodrásznőnyerte 2010-ben a X. POSZT legjobb előadásának díját, a címszereplő Szűcs Nelli pedig a legjobb női alakítás díját kapta a Maszk Színészegyesülettől.
Az előadásra, amelyet október 19-én 19 órától láthatunk a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán, minden jegy elkelt.
Háztűznéző
Gogol ismert darabjában, a Háztűznézőben, a házasodni készülő (vagy éppen hezitáló) ifjú (vagy éppen korosodó) szereplők szórakoztató vívódásainak, a párválasztással járó gyötrelmeinek lehetünk tanúi. A humorral átitatott pillanatokat és jellemeket látva nevetve ismerhetünk rá a színpadon az ember titkos félelmeire, vágyaira, kétségbeesett erőlködéseire, hogy végül – egyfajta összegzésképpen – mi is átéljük a felismerést:
„Köszönöm, pajtás. Csak most tudtam meg végre-valahára, mi is az élet. Most egészen új világ tárult elém, most már látom, hogy minden mozog, él, érez, valahogy szinte gőzölög, és valahogy az ember maga se tudja, mi történik. Azelőtt nem vettem észre semmi effélét, vagyis…”
Azelőtt… Az előadás beregszászi bemutatójakor, 2023 márciusában, egy évvel az ukrajnai háború kitörése után az azelőtt a háború előtti időt jelenti. Az előadás sem mehet el reflexió nélkül a világunkat felforgató változások mellett, s a maga sajátos módján, izgalmas megoldást találva meg is adja ezekre az embert próbáló időkre a saját válaszát, sőt, az eredményes háztűznézés reményében fejezi ki legfőbb kívánságát: „Jólétben élj, és hozzatok a világra egy sereg gyermeket…” A darabot Vidnyánszky Attila rendezte.
Az előadást a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében láthatjuk október 20-án 19 órától. Minden jegy elkelt.
Tóték
Október 21-én 19 órától áll színpadra a beregszászi társulat a Tóték című előadásával, amelyet szintén Vidnyánszky Attila rendezett. A darabra minden jegy elkelt.
1943. január 13-án a Don-kanyarban elkezdett lefelé görögni az a szikla, amellyel a magyar hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett… Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban… A Tóték nem róluk szól, vagy nemcsak róluk, sőt, talán egészen másról, de én írás közben mindig rájuk gondoltam – írja Örkény a Tóték előszavában. Ez az a gondolat, ami a beregszászi előadásnak is kiindulópontja volt.
Egyben ez teszi különlegessé is Vidnyánszky Attila rendezését, amelyről 2004-es bemutatója után azt írták: nem egy valamikori háborúról, vagy általában a háborúról szól, hanem konkrétan a második világégést idézi meg, Örkény szellemében.
Az elmúlt 19 év alatt sok minden változott a világban, ami direkt utalások nélkül is rímel a kiszolgáltatottak tragikomédiájára – ahogy az író nevezte a Tótékat. Napjainkban, sajnos egy újabb jelentésréteg épült rá a darab alaphelyzetére, hisz szereplőinek életébe lehetetlen nem belelátni a jelenleg dúló orosz-ukrán háború tragédiáját. Ennek tükrében máshogy szólnak a katonadalok, másként tekintünk a rossz híreket nem továbbító postás figurájára, s persze az őrnagyra is.
Egyfelvonásos komédiák
Október 22-én 15 órától láthatjuk Vidnyánszky Attila rendezésében a Csehov vígjátékaiból összeállított Egyfelvonásos komédiák című előadást, amelyre már minden jegy elkelt.
I. A medve
A Medve a szövegmaszkok, a viselkedés és a bensőben lejátszódó folyamatok, illetve a tények ellentétére épül. A bezárkózott özvegyet alakító Szűcs Nelli – aki egyébként is elsőként nyerné el a legtermészetesebb magyar színésznőnek járó díjat – kikacsintás nélkül, oly finoman – bájosan formálja meg a már-már éhező, fiatal özvegyet, hogy mialatt mindenki tudja, sóhajtása, gyásza, egész imázsa hamis, mégis meglepő, amikor a nőiesen bizonytalan, majd sértetten hideg naiva amazonként „teríti le a medvét”. A pálmát mindhárom jelenetben Trill Zsolt viszi el. A huszonéveit taposó ifjú A medvébenvénséges lakájt alakít. Lukát, az apa – pótló öreg cselédet egy bölcs bohóc és Firsz színeiből keveri ki. A színháztörténet legjobb színházi clownjaihoz hasonlítható színész jutalomjátéka.
II. A dohányzás ártalmairól
A dohányzás ártalmasságáról szóló monológban hihetetlenül vékony a szűk frakkban, tényleg madárijesztőnek csúfolható ez a kopasz ceruza – emberke, aki komoly tudálékossággal lép a „hallgatóság” elé. Olyan, mint a tudós karikatúrája a vicclapokban. A papucsférj vallomása alatt a közönség dől a nevetéstől, majd az idült röhögés egyre fájdalmasabbá válik: a kiszolgáltatott, rettegő kisember mind szánandóbb, szinte összezsugorodik, míg a néző torkában érezhetően nő a gombóc, és ez a szorítás csak könnyekkel oldható fel.
III. Leánykérés
Orosz Melinda sürgősen kiházasítandó csúnyácska vénlány-perszonifikációja viszont finomkodó lencsi-baba. Először. Azután a szelíd, halk és udvarias házikisasszony éles nyelvű boszorkánnyá válik, és metamorfózisa a hisztérikus bőgőmasinával egészül ki. Alakítását ötletesen segíti a babrálás a kötényében lévő zörgő babbal.
A helység kalapácsa
Október 23-án 19 órától láthatjuk Vidnyánszky Attila rendezésében a Petőfi Sándor műve alapján készített A helység kalapácsa című előadást, amelyre már minden jegy elkelt.
A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve volt, 1844 októberében jelent meg (a Versek című, amely a költőnek igazi hírnevet szerzett, csak pár héttel utána, és ekkor fog hozzá a János vitéz írásához, amely visszavonhatatlanul a legnagyobbak közé emeli majd). A Petőfi által hőskölteménynek nevezett mű nem aratott sikert. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ez a komikus eposz nemcsak a műfaj paródiája akart lenni, hanem a korszak dagályos és cikornyás költészeti divatját és a nemzetieskedést is gúnyolta, ami a még éppen csak segédszerkesztővé előlépett ifjútól pimasz gesztusnak tűnhetett a kortársak szemében. Annál sikeresebb lett a mű később, humorára, iróniájára, a szellemes szószaporítások groteszk képeire és a parádés hexameterek álpatetikus hangvételére egyre inkább vevő lett a közönség.
A mű minden bája és humora mellett ez az előadás a beregszászi társulatról is szól, arról, hogy a színház kapaszkodó, a túlélés eszköze. Nem hangoljuk át Petőfi művét, de abból indulunk ki, hogy ennek a társulatnak a tagjai a háború miatt most itt ülnek bőröndjeiken, és nem lehetnek otthon. A színen megjelenő Petőfi az Úti levelek kárpátaljai passzusaiból idéz, és hazagondolunk… Játékos, szabad színházat kínálunk.
– mondja Vidnyánszky Attila rendező.
