Kulcsár Edit - fotó: Eöri Szabó Zsolt
Kulcsár Edit - fotó: Eöri Szabó Zsolt

Kulcsár Edit: „A Színházi Olimpia egyfajta korszakhatár”

Húsvéttól Szent Iván éjjeléig a világszínház ünnepi találkozópontjává válik Magyarország. 2023. április 01. és július 01. között több mint 30 ország mintegy 200 társulata érkezik hazánkba a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében. A 70 helyszínen 550 előadást lebonyolító nagyszabású programsorozat főszervezőjével, Kulcsár Edittel dramaturggal a fesztivál jelentőségéről, valamint a magyar színházi élet előtt álló kihívásokról és lehetőségekről is beszélgettünk.

– Minek köszönhető, hogy Magyarország megkapta a 10. Színházi Olimpia megszervezésének lehetőségét, és mit jelent ez a hazai színházi élet számára?

– A 10. Színházi Olimpia megszervezéséhez vezető úton nagyszerű kiindulópontot jelentett a Nemzeti Színház által 2014 óta évente megrendezett Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó, amit az elmúlt időszakban úgy sikerült pozícionálni a világ színházi fesztiváljainak sorában, hogy sokan felfigyeljenek rá. A MITEM soha nem követett mintákat, nem igazodott trendekhez, hanem saját ízlésből, meggyőződésből, kíváncsiságból kereste a partnereket, és épített egyfajta kapcsolatrendszert. A MITEM csapatában Vidnyánszky Attila művészeti vezetése mellett olyan kiváló dramaturgok dolgoztak, mint a néhai Király Nina, akinek nagy szerepe volt a MITEM filozófiájának létrehozásában és kivitelezésében, vagy Rideg Zsófia, aki a francia terület, Kozma András, aki a szláv népek és Verebes Ernő, aki a Balkán művészetének kiváló ismerője. Rengeteg inspirációt merítünk a mai napig ebből a kapcsolatrendszerből, jómagam egyébként a román területtel foglalkozom és sikerült egy olyan nemzetközileg is jegyzett fesztivált kialakítanunk, ahova vágynak az emberek, ahova jelentős alkotókat meg lehet hívni, és ahova el is jönnek ezek a megkerülhetetlen művészek.

Megvolt tehát a háttér és az ambíciónk is ahhoz, hogy felvessük a 2023-as Színházi Olimpia megszervezésének gondolatát a Színházi Olimpia Nemzetközi bizottságnak, amelynek közvetlen előzménye volt, hogy 2019-ben a Nemzeti Színház Rocco és fivérei című előadását bemutathattuk a szentpétervári olimpia keretében, nem sokkal később pedig, 2020 januárjában, a VIII. MITEM meghirdetésekor az alapító, a nemzetközi bizottság elnöke, Theodórosz Terzopulosz Budapesten váratlanul bejelentette, hogy hazánk szervezheti meg 2023-ban a 10. jubileumi rendezvénysorozatot. Hatalmas öröm volt ez mindannyiunknak, hiszen 2023 önmagában is jelentős. Madách Imre születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, az pedig, hogy éppen most érkeznek majd hozzánk a nemzetközi élet legnevesebb alkotói és a világszínház legmeghatározóbb előadásai, felbecsülhetetlen lehetőség arra, hogy a magyar nyelvű színház felvillanthassa a saját értékeit.

– A Színházi Olimpia alapelvei közé tartoznak az autonómia, a szabadság és a kultúrához való hozzáférhetőség is. Hogyan épül fel a fesztivál, és miként érvényesülnek ezek a hívószavak?

– Vidnyánszky Attila, a magyarországi Színházi Olimpia művészeti vezetőjének elképzelése az volt, hogy ne csak egy színház, ne csak Budapest legyen központja ennek a fesztiválnak, hanem az egész ország képviseltesse magát. Ennek megfelelően hazánk minden színházát felkértük, hogy legyen a partnerünk, azzal a szabadsággal, hogy ők alakíthatják ki, hogy milyen programmal, milyen meghívott előadásokkal, adott esetben fesztivállal szeretnének részt venni a programsorozatban. Az előadások tekintetében egy külföldi és egy határon túli produkció meghívására van mód, az olimpia keretében megrendezett fesztiválok kapcsán pedig szinte korlátlan lehetőségek állnak rendelkezésre. Látunk majd az olimpián belül olyan, több előadást felvonultató fesztivált, melynek megszervezése régi álom, de lesznek olyan eseménysorozatok is, melyek most születnek majd egyfajta hagyományteremtő szándékkal.

Kulcsár Edit - fotó: Eöri Szabó Zsolt
Kulcsár Edit – fotó: Eöri Szabó Zsolt

Azt kell mondanom, hogy soha nem látott összefogásnak lehetünk tanúi, elég ha csak a Magyar Bábművészek Szövetségét említem, amely 12 magyarországi bábszínház több mint 300 előadását koordinálja majd, miközben a Budapest Bábszínházban egy új kortárs bábfesztivált is megálmodtak. Meg kell említenem a Szabadtéri Színházak Szövetségét és a Magyar Táncművészek Szövetségét is, akik hasonló lelkesedéssel vágtak bele abba, hogy az ország minden egyes szegletébe eljuttassuk a színházat. 

 Nem merek számokba bocsátkozni, mert a programok folyamatosan bővülnek. Ami biztos, hogy Győr a Duna-menti színházak fesztiváljának megszervezését vállalta, Duna Színházi Fesztivál címmel, a Miskolci Nemzeti Színház nagyszabású eseménysorozattal ünnepli fennállásának bicentenáriumát, és Debrecen is központi szerepet vállalt, ahol nemrég adták át a város legújabb színháztermét, a Csokonai Fórumot, illetve tavaszra elkészül az eredeti Csokonai Színház felújítása is.

Részt vesznek a Színházi Olimpián az alternatív színházak, fesztivállal és workshop-sorozattal jelentkezik a Jurányi Inkubátorház, képviselteti magát a Bethlen Téri Színház, a Szegedi Pinceszínház és a Pécsi Harmadik Színház is. A Kolibri három gyermekszínházi fesztivált hoz, bemutatkozik az amatőr színházi szcéna, az Országos Diákszínjátszó Egyesület pedig Magyarországra hozza az EDERED Nemzetközi Fesztivált.

– A témákat és az évfordulókat illetően kitüntetett helyzetben van a magyarországi 10. Színházi Olimpia, de valójában mennyire időszerű egy ilyen léptékű fesztivál megszervezése egy épphogy a Covid-járványból kilábaló, hazánk közvetlen közelében kibontakozott nemzetközi fegyveres konfliktussal és globális gazdasági válsággal sújtott közegben?

– Maga a gondolat és a döntés is, hogy megrendezhetjük ezt az olimpiát még a pandémia előtt, a források allokálása pedig még a háborút megelőzően megtörtént. A gépezet, a partnerek megkeresése 2022 januárjában tudott ténylegesen is elindulni, a háború híre pedig csak ezután érkezett, ahogy a fokozatosan kibontakozó nemzetközi gazdasági válság is. A helyzet valóban sok fejtörést, belső vívódást okozott, és a költségvetésünk is csökkent mintegy 30 százalékkal, de végeredményben megerősítést kaptunk, hogy folytathatjuk, arról nem is beszélve, hogy az addig felkeresett partnerek is teljes mértékben a támogatásukról biztosítottak, és kivették a részüket a szervezésből. Sok az ellentmondás és újra is kellett tervezünk, hiszen több általunk meghívott színház került lehetetlen helyzetbe, de úgy döntöttünk, hogy tovább kell haladunk, és megvalósítanunk azt nívót és sokszínűséget, amit eredetileg eltervezünk. A művészeteken és a különböző előadásokon keresztül kell felmutatnunk, hogy ki, hogyan látja a világot és azt, hogy igenis van helye a párbeszédnek.

– A Színházi Olimpiák alapkoncepciója, hogy minden esetben a befogadó ország színházi élete kerül a fókuszba. Figyelembe véve a korábban említett autonómiát és szabadságot, ön szerint mi az, ami végeredményben kirajzolódhat a hazai színházi életről? 

Nehéz bármit is előre vetíteni, de úgy gondolom, hogy ha békében és egyetértésben meg tud valósulni mindaz, amit elterveztünk, akkor a Színházi Olimpia lezárása egyfajta korszakhatárként is értelmezendő. Előadásokkal készülnek a Színházi Olimpia nemzetközi bizottságának tagjai, akik Theodórosz Terzopulosztól kezdve Tadashi Suzukin és Liu Lubinon át Ratan Thiyamig a 20. század annak második felének   modern színházának meghatározó alkotói, a rendezői színház beteljesítői. Amellett, hogy nem tudom, milyen lesz a jövő színháza, úgy vélem, hogy nem csak a világ működése áll komoly változások előtt, de a színházművészet formái is, számunkra pedig nagy kincs, hogy még láthatjuk ezeket az alkotókat. Rajtuk kívül itt lesznek a nemzetközi színházi élet legfrissebb előadásai, amelyek olyan nevekhez fűződnek mint Declan Donnellan, Simon McBurney vagy Heiner Goebbels. Utóbbi egyébként zeneszerző is, aki egy olyan folyamatosan változó performanszot hoz, melyben könyörtelenül villan fel Európa elmúlt száz éve. Eljön Romeo Castellucci és Alessandro Serra, akik szintén nagyon aktuális problémákra reagálnak innovatívan és progresszíven, az ő előadásaik tényleg elmennek a falig.

Kulcsár Edit - fotó: Eöri Szabó Zsolt
Kulcsár Edit – fotó: Eöri Szabó Zsolt

 Fontos megjegyezni, hogy ezek az előadások, nem, vagy nem csak a szakmának szólnak, hanem a elsősorban a közönségnek, hiszen nem mindegy, hogy a néznő mivel találkozik, mi az, ami adott esetben formálja a világképét. Én abban bízom, hogy azok az előadások, melyeket az olimpia keretében láthatunk, gondolkodásra késztetnek majd mindannyiunkat, és egyfajta perspektívát tudnak adni a magyar színháznak, arról nem is beszélve, hogy az olimpia fináléjában a fiatalok kapnak majd teret, olyan alkotók, mint például az ukrán Ivan Urivszkij, aki minden bizonnyal egyike azoknak, akik éles kontúrokkal alakítják majd a jövő színházát.

– A felsorolt alkotók közül többen a MITEM programjában vesznek, mely nem csak kiindulópont, de a Színházi Olimpia gerince is egyben. Hogyan állították össze az idei programot?

– A 2023-as MITEM programjára egyrészt komoly hatással voltak a Színházi Olimpia nemzetközi bizottságának tagjai, másrészről pedig a korábbi kapcsolataink révén tudtunk további színházakat megszólítani. Ignacio Garcia spanyol rendezőnek köszönhetjük például, hogy fel tudtuk venni a kapcsolatot a Mexikói Nemzeti Színházzal, akik több előadást is hoznak. Összességében komoly lehetőség ez a MITEM számára is, hiszen a megszokotthoz képest sokkal tovább tart majd a fesztivál, több, köztük világviszonylatban is meghatározó előadással.

További cikkek
Tompa Gábor - forrás: Kolozsvári Állami Magyar Színház
A 8. Interferneciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon mutatták be a Bookart Kiadó gondozásában megjelent Színháztól színházig – 36 interjú Tompa Gáborral című interjúkötetet. 
Papp László - fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Végéhez közeledik a Csokonai Színház patinás régi épületének teljes körű felújítása – közölte Debrecen polgármestere. A város kiemelt szerepet játszik majd a Színházi Olimpia programsorozatában. 
Prometheusz 10
Az Európai Színházi Unió Katasztrófa projektje keretében megvalósult előadást a Színházi Olimpián is láthatjuk, június 22-én, Gyulán.