A román nyelvű előadásokkal folytatjuk a 10. Színházi Olimpia gazdag programjának szemlézését: családtörténet, modern Prométheusz és japán kabuki darab is található az alábbi válogatásban.
Odeon Színház: Gardénia
A Gardénia részleges családtörténet: négygenerációnyi lengyel nő drámája, akik önmagukkal, hitvallásukkal és hagyományaikkal vívódnak. Minden nő – dédnagymama, nagymama, anya és lánya – ugyanabban az életkorban, 33 évesen mutatja be történetét. Eközben végigélik a huszadik század szinte teljes egészét – békében és háborúban, gazdagságban és szegénységben. Összetett, mégis pofonegyszerű viszonyaikra is fény derül anya és lánya, nagyanya és unokája, dédanya és dédunokája között.
Az Odeon Színház társulatának előadása május 25-én 19 órakor látható a Vígszínház Pesti Színházának színpadán, román nyelven, magyar és angol felirattal.
Teatrul Dramatic I.D. Sîrbu Petroșani: Csoda
A Csoda történetében Vencel, a megvakult nyomdai betűszedő különleges helyzetben találja magát. A törvények szerint felülvizsgálatra kell mennie, és mivel senki sem tartható egy évnél tovább betegállományban, keresőképesnek nyilvánítják. Vencel szerint ha keresőképes, mint nyomdász, akkor ez azt jelenti, hogy lát, hiszen a bizottság csak nem lehet annyira… tudatlan, hogy egy vakot küldjön vissza dolgozni.
Ezzel indulnak Vencel kalandjai az életben maradásért és a bizonyításért, hogy képes önállóan boldogulni. Dolgozni kezd, szeretője lesz, kocsmázik, sőt autót is vezet. Éli az átlagemberek átlagos életét – vakon.
A Csoda rólunk szól. Kisebb-nagyobb fogyatékosságainkról, amelyekkel újra és újra boldogulnunk kell; szól a bizonyításról, az akaratról, hogy ha el akarunk érni valamit, akkor megtehetjük. A Molnár László által rendezett előadás június 7-én 19 órakor látható a Szolnoki Szigligeti Színházban román nyelven, magyar felirattal.
Nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház: A megesett hercegnő
A különleges stílusáról ismert Silviu Purcărete rendező minden előadása hatalmas, katartikus élmény. Különösen a „klasszikus” irodalmi repertoár iránt mutat nagy érdeklődést, sajátosan közelíti meg az ókori tragédiákat, Shakespeare-darabokat, illetve az emberiség irodalmának más nagy remekműveit: jelen esetben IV. Tsuruya Namboku kabuki darabja nyomán.
Silviu Purcărete európai előadást hoz létre e színházi hagyomány alapján, a kabuki szövegét, szabályait és terét követve, de saját értelmezésben. A megesett hercegnő történetének cselekménye megszállott szerelemről, gyilkosságról, reinkarnációról, bosszúról szól. E témákat humorral és öniróniával tárja elénk az előadás, érdekfeszítő kommentárt alkotva az európai és a japán kultúra közötti párbeszédhez.
A Nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház társulata a MITEM fesztivál keretében két alkalommal, május 18-án és 19-én áll színpadra a Nemzeti Színházban. Az előadásokra – amelyeket román nyelven, magyar és angol felirattal láthat a közönség – jegyek ide kattintva érhetők el.
Kolozsvári Állami Magyar Színház – SNT Drama Ljubljana – Konstancai Állami Színház: Prométheusz’22
Kali Ágnes és Tompa Gábor adaptációja, amely Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz című tragédiája nyomán készült, két alkalommal is színpadra áll a Színházi Olimpia keretében. A Prométheusz’22 egy elmélkedés az értelmiség helyzetéről a 21. században.
Egy szélsőségesen ideologizált és megosztott világban, ahol a párbeszéd már-már lehetetlenné vált, a viták extrém érzelmi megnyilvánulásokká silányulnak, a gyakran szélsőséges politikai eszméket valló kormányok szította gyűlöletbeszéd pedig a mindennapok részévé vált. A tudósok, orvosok, művészek – szerepe nehezebbé, ám egyszersmind felelősségteljesebbé is válik; az ő osztályrészük a világ objektív szemlélete és a megszerzett tudás megosztása az emberekkel, akár az üldöztetés árán is – amint az Prométheusszal is történt a mitológiai időkben.
Az előadást június 20-án 19 órakor a budapesti Thália Színházban, június 22-én 20 órakor pedig a Gyulai Várszínházban láthatjuk, magyar, román és angol nyelven, magyar felirattal.
