A Magyarországon rendezett olimpia üzenete az, hogy az emberek nem magányos szigetek, hidakat kell építeni, hogy eljussanak egymáshoz, a különböző hagyományokhoz, kultúrákhoz. Theodórosz Terzopoulosszal, a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottságának alapító elnökével az Origo készített interjút.
– Minden olimpiának más a karaktere, figyelve a rendező ország kulturális sajátosságaira. Mit gondol, mi lesz a 2023-as rendezés legfontosabb témája? Miben lesz más a Magyarországon rendezett Színházi Olimpia, mint a korábbiak?
– A legtöbb Színházi Olimpiának egyetlen város, általában az egyes országok fővárosa adott otthont. Először 2018-ban, az Indiában megrendezett 8. Színházi Olimpia volt az, amelyet Újdelhiben nyitottunk meg, majd India tizenhét városára is kiterjedt. A mostani 2023-as Színházi Olimpián Budapesten kívül számos magyar város is részt vesz, létrehozva egyfajta színházi hálózatot, amely remélhetőleg a közös elmélkedések és felfedezések hálózatává fejlődik.
– A 10. színházi olimpia jelképe egy bárka, amely azt jelenti, hogy folyamatosan menteni kell az értékeinket és saját magunkat jobb, nyugalmasabb időkre – mondta egy korábbi interjúban Vidnyánszky Attila. Mit gondol erről a szimbólumról?
– Vidnyánszky Attilához – a Nemzeti Színház igazgatójához, az idei Színházi Olimpia művészeti vezetőjéhez – hasonlóan én is úgy gondolom, hogy a bárka hordozza a világ értékeit, hagyományainak gyökereit, és átlép a jelenen, hogy megteremtse a jövőt, amely ebben a bárkában – az értékek, a tudás és a bölcsesség bárkájában – gyökerezik. A bárka egy szimbólum, amely hidakat hoz létre.
– A Színházi Olimpia a világ egyik legnagyobb kulturális eseménye. Magyarországon még hasonló sem volt soha. A MITEM – a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, amelyet Vidnyánszky Attila és a Nemzeti Színház hozott létre 2014-ben – nemzetközi sikere segített abban, hogy Magyarország rendezheti 2023-ban az Olimpiát?
– A MITEM az eddigi rövid, de nagyon fontos pályafutása alatt rendkívül aktív fesztiválnak bizonyult remek programmal, perspektívákkal, kezdeményezésekkel és kiváló szervezéssel. A MITEM a nemzetközi tapasztalataival, élményével magához vonzotta Színházi Olimpiát.
– Az ön rendezése, az Attisz Színház társulatának NORA című Ibsen-feldolgozása lesz a magyarországi Színházi Olimpia nyitóelőadása. Miért éppen ezt a produkciót mutatja be Budapesten?
– A NORA-t az ókori tragédia szemszögéből látom, a lételméleti és egzisztenciális helyzetre összpontosítva. Az adaptációm középpontjában Nóra, mint a tragikus figura személye áll, – ezért is kapta az előadás a „Nóra”, nem pedig a „Babaház” címet. A NORA a színház küzdelmét szimbolizálja, hogy túllépjen a „színházi énjén”, vagy inkább a „színházi énje” mögé lépjen, és valódi életté váljon. Végső soron egy tanulmány a színház és az élet lényegéről…
