A 10. Színházi Olimpia keretében számtalan olyan előadást is láthatnak az érdeklődők, amelyek központi témája a szerelem – legyen az beteljesült vagy akár beteljesületlen. A tavasz első napjaira ezekből az előadásokból állítottunk össze egy válogatást: Shakespeare-adaptációk, az orosz és az ókori irodalom klasszikusai és operettek is megtalálhatók az alábbi szemlében.
M Studio: [email protected]
Nincs még egy olyan mű a világirodalomban, amelyet jobban azonosítanánk a szerelemmel, mint Shakespeare Rómeó és Júliája. Ezt ragadja meg az egyetlen erdélyi hivatásos mozgásszínházként működő M Studio, akik a [email protected] című előadásukkal érkeznek a Színházi Olimpiára.
A Nemzeti Táncszínház színpadán május 17-én bemutatkozó előadásban Shakespeare klasszikus tragédiáját kortárs módon értelmezték újra: a produkció ugyan megőrzi a tragédia atmoszférájának lényegét, de Fren_Ák sajátos szcenikai és koreográfiai nyelvén keresztül sikerül a társadalmi-eredeti drámát a belső-érzelmi tragédiára fókuszálni.
A történet mélyebb rétegeibe kíván hatolni, a drámából a társadalmi ellentétek helyett a szereplők belső vívódásait ragadja meg. A rendezőt a felszín alatt húzódó feszültség foglalkoztatja, a két egyén összeütközését mutatja be, akik a fogyasztói társadalom által eltorzított vágyaikba és illúzióikba vannak bebörtönözve. Az ember marionett-bábuként idegenedik el környezetétől, közösségétől, társától és végül önmagától. Az előadásra jegyek már elérhetők, ide kattintva.
Újvidéki Színház: Anna Karenina
A Kecskeméti Katona József Színházban május 23-án lép színpadra az Újvidéki Színház társulata, akik az Anna Karenina című előadásukkal Lev Tolsztoj örök életű mesterművét, a nagyrealizmus talán leghíresebb alkotását mutatják be Dejan Projkovski rendezésében. A darabban Anna Karenina története rövid, ám érzelmileg a forrásig fűtött jelenetekből áll össze előttünk, ám az eredeti regény társadalmi konvenciókat és az orosz polgárságot kritizáló szálai helyett a fatalizmus, a romantikus szál kerül előtérbe.
Anna egyfajta női Hamlet – dilemmája nem kisebb, mint a dán királyfié.
„Két embert szeretek a legjobban a világon: Vronszkijt és a fiamat, Szerjózsát”
Ám e kettő mindegyike kizárja a másikat. Válás és képmutatón elítélő társadalom, végzetes szerelem és sötét tónusú érzelmek festik fel ezt a tablót, amely Béres Márta és Fülöp Tímea váltott szereposztásában több mint húsz fesztiváldíjat hozott az Újvidéki Színháznak az utóbbi két évben.
Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata: Varsói melódia
Leonyid Zorin Varsói melódiáját a szerelem himnuszának is szokták nevezni. Anastasija Kargina orosz színésznő magyarul is megtanult, hogy ezt a szerepet eljátszhassa, a kiváló magyar fiatal színész, Pásztor Máté pedig méltó partnere abban, hogy a nagy orosz lélek lírai hangjait megszólaltassa, ezúttal március 26-án a Nemzwti Színházban, a Jelen/lét fesztivál keretében.
Megismerünk egy lengyel lányt és egy orosz fiút, akik 1946-ban Moszkvában egymásba szeretnek. A történelem azonban közbeszól: egy kommunista rendelet miatt nem házasodhatnak össze. Új életet kezdenek, távol egymástól. Egy évtizeddel később, már mindketten házasok. Majd eltelik újabb tíz év, amikor találkoznak, és a régi érzelmek újra fellángolnak. De vajon beteljesedhet-e a kapcsolatuk?
A darabot Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas Érdemes művész rendezte, aki maga is számtalanszor eljátszotta színpadon a darabot Zsurzs Katival – elmondhatjuk tehát, hogy a teljes élet- és szakmai tapasztalatát is beleviszi ebbe a rendezésbe. A darabra jegyek már elérhetők ide kattintva.
Kassai Állami Színház: Liliom
Molnár Ferenc leghíresebb, legsikeresebb művét, a Liliomot állítja a tatabányai Jászai Mari Színház, Népház színpadára a kassai társulat. A hintáslegény és a cselédlány viharos szerelmének szívszorító története a nagyvárosi prolik életének társadalmi tükrévé válik, amely a bűnözés természetének örökké visszatérő kérdéseit feszegeti. Ebben a tragikomikus történetben több szálon fonódnak össze a város peremén élők szerelmi kétségei, társadalmi, párkapcsolati és pszichológiai kérdéseket felvetve. A történetnek van egy rendhagyó, transzcendentális felhangja is.
Martin Čičvák mai rendezésében a darab egyetemes témái nyílnak meg előttünk: az előadásra jegyek ide kattintva vásárolhatók.
Váróterem Projekt: Alkésztisz
Alkésztisz személye az ókortól kezdve az örök szerelem jelképe, aki hajlandó volt önként meghalni a férje helyett: önfeláldozását azonban az istenek azzal jutalmazták, hogy visszahozták őt a túlvilágról. Euripidész Alkésztiszének átdolgozását Visky Andrej rendezésében állítja a Bethlen Téri Színház színpadára a társulat május 12-én.
A különleges produkció Ted Hughes angol nyelvű adaptációja és Anne Carson fordítása alapján készült: Horváth Előd Benjámin, kolozsvári költő készített egy saját verziót a társulat számára, melyet a próbák során Visky Andrej rendező és Bertóti Johanna szerkesztettek végső formába. Az előadás a Vendégváró Fesztivál Plusz keretében valósul meg.
„Éljen a szerelem!” – Csárdáskirálynő-értelmezések a Színházi Olimpián
A Budapesti Operettszínház június 3–11. között rendezi meg a Csárdáskirálynő Fesztivált. A teátrum a 10. Színházi Olimpia keretében Magyarországra hívja az ikonikus darab – amelynek eredeti címe Éljen a szerelem! volt – legjobb nemzetközi feldolgozásait, hogy a hazai közönség betekinthessen az európai operettjátszás aktualitásába is. A fesztivál ideje alatt egy magyar, egy francia és egy litván Csárdáskirálynő előadást láthatunk.
Operettszínház, Budapest: Csárdáskirálynő
A 2019 óta hatalmas sikerrel, hármas szereposztásban játszott Csárdáskirálynőt Vidnyánszky Attila rendezte, aki első operett-rendezésével visszanyúlt a szöveg eredeti, 1916-os Gábor Andor-féle magyar változatához. Vidnyánszky egy nagy formátumú, különleges összművészeti előadást hozott létre, amelynek díszletét Cziegler Balázs álmodta meg, a jelmezek Berzsenyi Krisztina munkái. A produkció koreográfusa a Kossuth-díjas Bozsik Yvette, karmestere pedig az Operettszínház főzeneigazgatója, a Liszt Ferenc-díjas Pfeiffer Gyula.
Compagnie Lychore: Princesse Czardas
A francia társulat Csárdáskirálynő-értelmezését a színész és lírai művész, Jean-François Vinciguerra rendezte. A társulat így ír az előadásról:
„Kálmán Imre elbűvölő zenéje megérint szívünk és lelkünk mélyéig. Bolondozás, elrendezett házasságok, szerelmi viszonyok barátok között. A történet ma is érvényes, de mivel egy hatalmas, az egész világot érintő konfliktus előestéjén játszódik, hihetetlenül fontossá válik a szerelem bármi áron. Meg kell védenünk az elveinket, az érzéseinket, az értékeinket egy olyan kábulatban, amikor nem tudni, mit hoz a holnap. A lét felszínessége a csárdás hangjaira, megszínezve a jövő nélküli reménnyel…”
Az előadást francia nyelvű, angol felirattal.
Kaunasi Állami Musical Színház: Silva (Die Csardasfürstin)
Igazi különleges produkció érkezik a litván társulat előadásában. A Csárdáskirálynő közismert operett Litvániában is, amelyet többször is színpadra állítottak a Kaunasi Állami Musical Színházban. A közönség már tudja, miről szól és hogy mire számítson.
A darabot ezúttal Rūta Bunikytė, a litván színházi élet egyik leghíresebb és legtermékenyebb fiatal alkotója állította színpadra, akinek elődleges célja az volt, hogy az ismert történetet a megszokottól eltérően dolgozzák fel, váratlan percekkel megajándékozva ezzel a nézőket.
Udvartér Teátrum: Love me
A kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum a balatonföldvári Kultkikötőben vendégszerepel a Garaczi László–Györfi Kata–Falussy Lilla Love me című előadásával, amelyet Tóth Árpád rendezett. Az előadásra jegyek már elérhetők.
Az ember alapvetően társas lény, mégis a legtöbbször magányos. Éhes a szeretetre, és sokszor éhezik. Hiába tagadnánk, az egyre inkább online térbe költözött mindennapi kommunikáció és a közösségi média csillogó világa mindannyiunk életét befolyásolja kisebb vagy nagyobb mértékben. Talán már mi magunk is elhisszük, hogy az online csinosítgatott énünk a valóság, viszont a mindennapjainkkal nem tudunk mit kezdeni. Mikor az online-épített imázs köddé válik, kiderül, hogy a szépen felépített maszk mögött nincs semmi.
Attisz Színház: Nóra
Nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház: A megesett hercegnő
A különleges stílusáról ismert Silviu Purcărete rendező minden előadása hatalmas, katartikus élmény. Különösen a „klasszikus” irodalmi repertoár iránt mutat nagy érdeklődést, sajátosan közelíti meg az ókori tragédiákat, Shakespeare-darabokat, illetve az emberiség irodalmának más nagy remekműveit: jelen esetben IV. Tsuruya Namboku kabuki darabja nyomán.
Silviu Purcărete európai előadást hoz létre e színházi hagyomány alapján, a kabuki szövegét, szabályait és terét követve, de saját értelmezésben. A megesett hercegnő történetének cselekménye megszállott szerelemről, gyilkosságról, reinkarnációról, bosszúról szól. E témákat humorral és öniróniával tárja elénk az előadás, érdekfeszítő kommentárt alkotva az európai és a japán kultúra közötti párbeszédhez.
A Nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház társulata a MITEM fesztivál keretében két alkalommal, május 18-án és 19-én áll színpadra a Nemzeti Színházban. Az előadásokra jegyek ide kattintva érhetők el.
