Erdély, Vajdaság, a Felvidék és Kárpátalja 16 városának 20 kőszínháza és független társulata, oktatási intézménye érkezik a 10. Színházi Olimpia keretében 21 magyarországi város 34 színházába.
A legtöbb helyszínt Budapest biztosítja a Bethlen Téri, a Gózon Gyula Kamara-, Karinthy, a Nemzeti, a Thália, a Városmajori és a Vígszínházzal, a második helyen Pécs áll, ahol a Pécsi Nemzeti Színházba, a Pécsi Harmadik Színházba és a Bóbita Bábszínházba érkeznek előadások.
Ha ranglistát állítunk fel a legtöbbet játszó és/vagy utazó társulatok között, képzeletbeli versenyünk abszolút győztesei a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem bábszínész szakosai lesznek, akik nyolc alkalommal nyolc városban a lépnek fel.
A Bábművészeti Világtalálkozó keretében érkező Bennem a létra Weöres Sándor Rongyszőnyeg versfüzéréből építkező, fiataloknak és felnőtteknek szóló versszínházi produkció, melyben a versek jönnek, mennek, összefogóznak, szétválnak, egymásra találnak, konfliktusba keverednek, feleselnek egymással.
A második helyen – meglepetésre – a világjáró Kolozsvári Állami Magyar Színház és a „kincses város” fiatal művészekből álló független csapata, a Váróterem osztozik.
A Tompa Gábor vezette társulat a legnagyobb magyarországi kőszínházakban játssza nagytermi és stúdióprodukcióit is, összesen kilenc alkalommal. Miskolcon Orwell regényének, az Állatfarmnak zenés adaptációja látható, Ionesco különös Shakespeare-parafrázisa, a Macbett Silviu Purcărete értelmezésében Miskolcon és a Vígszínházban vendégeskedik. Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz című tragédiája nyomán Kali Ágnes és Tompa Gábor írt darabot, a Konstancai Állami Színházzal és az SNT Drama Ljubljanával közösen létrehozott Prométheusz ’22 a Thália Színházban és a Gyulai Várszínházban tekinthető meg.
Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila, valamint a társulat által létrehozott, Kodály Zoltán és Bartók Béla életét, barátságát, első népdalgyűjtő útját bemutató, történetükben 21. századi magyarságtudatunkra rezonanciákat – sikerrel! – kereső Ifjú barbárok a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadára érkezik.
A Bethlen Téri Színház Vendégváró Fesztiváljára érkező várótermesek négy produkció hat előadásával május 11. és 13. között teljes keresztmetszetet adnak repertoárjukból. Gyerekeknek készült Bertóti Johanna költő, író művéből egy színházi nevelési előadás, a Varjú Karcsi, szintén egy fiatal költő, Horváth Benji adaptálta színpadra Euripidész Alkésztiszét.
Új szemszögből és nem hagyományos keretek között viszik közelebb a középiskolásokhoz Katona József klasszikusát Bánk? Jelen! címmel, a Hatodik nap pedig a mozgás nyelvén beszél a férfi-nő viszonyról.
A bronzérmes szintén egy kicsi társulat. A zentai Híd Kulturális Egyesület egy közeli régiót, Délkelet-Magyarországot járja be, elutaznak Békéscsabára, Szarvasra, Szegedre és Kecskemétre. A Koponyánk, körülbelül Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye inspirálta, míg a Szabadságharc a Arany János és Petőfi Sándor forradalom előtti napjaiba visz vissza.
10+1 kihagyhatatlan előadás:
1) Részegek (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Tompa Miklós Társulat)
A szerző, Ivan Viripajev a minket körülvevő nyers valóságról lírai és filozofikus hangon fogalmaz. A rendező, a román színház egyik legizgalmasabb rendezője, Radu Afrim hagyja a túlburjánzást, hogy a szereplők a részegség különleges állapotában bennük megfogalmazódó dilemmákat megfogalmazzák életről, halálról, félelmekről, vágyakról, istenhitről, transzcendenciáról, igazságról, hazugságról.
május 7., Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház
2) Nyolckor a bárkán (székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház)
Ulrich Hub 2005-ben írta művét, azóta tart a színdarab diadalútja: 2006-ban az év gyermek- és ifjúsági drámájává választották Németországban és Hollandiában is, egy évre rá megjelent a regényváltozat, amely 2008-ban az év mesekönyve lett. A történet röviden így foglalható össze: mennyei mesejáték három temperamentumos pingvinről, egy fáradhatatlan galambról, valamint egy láthatatlan Istenről, azaz a barátságról, a magyarázatkeresésről és a hitről.
május 9., Szolnok
3) Tóték (beregszászi Kárpátaljai Megyei Drámai Színház)
Nem túlzás azt állítani, hogy ez a Tóték már bevonult a színháztörténetbe. A beregszásziak emblematikus előadása bejárta a Kárpát-medencét, kőszínházban, szabadtéren, kisebb és nagyobb fesztiválokon egyaránt játszották a 2004-es bemutató óta. Elmélyült és mélyen megélt, hatalmas játékkedv, egymás minden rezdülését érző társulat, egytől egyik ihletett alakítások jellemzik Örkény István drámájának színrevitelét, amiről senki nem gondolta, hogy egyszer alácsúszik a történelem.
május 16., 17., Pécs, Pécsi Harmadik Színház
4) III. Richárd (csíkszeredai Csíki Játékszín)
Vladimir Anton közös gondolkodásra hívja a nézőt, arra, hogy megértse Shakespeare hírhedt karaktere mellett a mindenkori közönségben, a hétköznapok embereiben élő Richárdot. Szempontrendszerét a kor, a hatalmi harcok, a mediatizált társadalmi terek, személyes érdekek és hatalomtechnikák hálója adja. Különösen fontos a feladat ez a közép- és a fiatal generáció képviselőinek, nem véletlen, hogy ők magukat látják fent a színpadon.
május 22., Kaposvár, Csiky Gergely Színház
5) Anna Karenina (Újvidéki Színház),
A Tolsztoj nagyregényéből készült előadást 2019 őszén mutatták be, azóta több mint húsz fesztiváldíjat kapott. A filmszerű, rövid, de intenzív atmoszférájú snittekből egy romantikus tragédia bontakozik ki. Válás és képmutatón elítélő társadalom, végzetes szerelem és végletes érzelmek sötét tónusai árnyalják Tolsztoj családi tablóját..
május 23., Kecskemét, Katona József Nemzeti Színház
6) Love Me (kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum)
Összművészeti előadás, amelyben szöveg, film, zene, mozgás egyenrangú alkotóelem. Györfi Kata, Garaczi László, Falussy Lilla műveiből készült a darab, témája online és offline világ, fókusza pedig az, hogy miben különbözik a párkapcsolat az online térben való a valóságos párkapcsolattól, és miben különbözik a virtuális kapcsolatteremtés a valóságostól.
május 27., Balatonföldvár, Kultkikötő
7) Woyzeck (szatmárnémeti Északi Színház)
Nyers és költői Büchner műve, amelynek fő kérdései: Meddig érdemes feszíteni az ember tűrőképességét? Meddig képes elviselni a nyomást, amit a felettese, a környezete, a szerelem (és féltékenység), a hitében való megingás gyakorol rá? Kit terhel a felelősség a tragédiáért, amit a nyomás alatt összeroppant ember követ el? Megtörténhet, hogy éppen ő maga a tragikus főszereplő?
június 3., Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Színház
8) IV. Henrik (Temesvári Állami Csiky Gergely Magyar Színház)
Pirandello ebben a drámájában is valóság és fikció, szerep mögé bújás és a világnak tükröt tartás határmezsgyéjéit vizsgálja. Az előadás rendezője a temesváriakkal legendás produkciókat jegyző Victor Ioan Frunză, a különleges látványért állandó alkotótársa, Adriana Grand felel, a zeneszerző pedig a magyar közönség számára sem ismeretlen Cári Tibor, aki a 15 tagú zenekart is vezényli. A nagyszabású, intellektuális és érzéki IV. Henrik címszerepében Balázs Attila látható.
június 10., Székesfehérvár, Vörösmarty Színház
9) Három nővér (Szabadkai Népszínház)
Csehov klasszikusát csöndes humorral vitte színre a Marosvásárhelyről érkezett vendégrendező, Sebestyén Aba, és a Három nővérből így lett egy egyedüllétről, megszenvedett magányról, az idő múlásának könyörtelenségéről szóló előadás, amelyben mindennek ellenére ott lüktet az élet, az újrakezdés lehetősége.
június 16., Dunaújváros, Bartók Kamaraszínház
10) Boldogtalanok (gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház)
Füst Milán 1914-ben, egy újsághír alapján írta meg a Boldogtalanokat, bemutatója épp száz évvel ezelőtt volt. Albu István rendező, korosztálya egyik legeredetibb hangú alkotója, meghagyta a konfliktus magját, de a főszereplők ma nem egy nyomdában, hanem egy tévécsatornánál dolgoznak, így, a média világát is beemelve a történetbe még erőteljesebbé válik az elemi egymásrautaltság, a külvilág számára kibírhatatlan, feloldhatatlan boldogtalanság.
június 23., Szombathely, Weöres Sándor Színház
11) Az örökség (Komáromi Jókai Színház)
A történet főhőse, Szabó András gyerekorvos, anyja halála miatt érkezik vissza Németországból szülőfalujába, hogy rendezze az családi hagyaték ügyeit, eközben szembesül a bürokrácia rendszerével, és az azt működtető hivatalnokokkal. Schwechtje Mihály filmrendező drámáját a felvidéki magyar és szlovák színházakban is dolgozó, fordítással és színházpedagógiával is foglalkozó fiatal alkotó, Rédli Károly vitte színre, Szvrcsek Anita pedig a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválján a legjobb női alakítás díját nyerte el.
június 30., Esztergom, Várszínház
