A 10. Színházi Olimpia keretében több mint 10 erdélyi társulat legjobb előadásai érkeznek Magyarországra. Az alábbiakban ezeket az előadásokat szemlézzük.
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
A nép ellensége
A Városmajori Szabadtéri Színpadon láthatjuk a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulatának előadásában A nép ellensége című Henrik Ibsen drámát, amelyet Keresztes Attila rendezett. Ibsen drámájának középpontjában a polipként mindent megfojtó korrupció áll: a norvég kisváros legfőbb bevételi forrása és egyben sokak megélhetésének záloga a helyi gyógyvíz. A polgármester testvére azonban felfedezi, hogy a gyógyulni vágyókat súlyos fertőzésveszély fenyegeti, a gyógyforrások vize ugyanis mérgezett. A társadalmi drámában egyéni érdek és a kollektív felelősség feszül egymásnak, szembeállítva az egyént a megélhetését féltő közösséggel és annak hangadóival.
Az ördög próbája
A társulat egy másik előadását a Budaörsi Latinovits Színház hívta meg. Az ördög próbája egy a rendező, Radu Afrim saját ötlete alapján színpadra állított történet, az előadás szövegének létrehozói pedig maguk a színészek. Az alkotócsapat által írt szövegen és a színészek improvizációin alapuló történet a szocializmus világában gyökerezik és napjaink világába nyúlik. Mi a közös egy hirtelen meggazdagodott üzletemberben, Ördög Miklós Leventében és Ceaușescuban? Minden kiderül Az ördög próbája című előadásból, amelyekre jegyek már kaphatók!
Osonó Színházműhely
Az idén 30 éves sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely társulata az Ahogyan a víz tükrözi az arcot című előadással érkezik a Színházi Olimpiára. A Fazekas Misi által rendezett darabot az RS9 Színház fogadja. A különleges előadás tematikai vázát személyes történetek képezik, melyek a magányos gyerekek, a tehetetlen szülők és a kiszolgáltatott fiatalok helyzetét járják körbe. A mozaikos szerkezet zenés betétek, virtuóz módon illusztrált chatbeszélgetés, mantraszerű szövegrészletek és néma jelenetek által, villanásszerűen nyújt betekintést a fiatalok, szülők és tanárok életébe, konfliktusaiba és harcaiba. Az előadásban explicit és allegorikus módon is megjelenik a mindennapi erőszak, a hiányérzet, a szeretetéhség, a frusztrációk és a generációk egymás iránti meg nem értése.
Váróterem Projekt
A kolozsvári Váróterem Projekt alternatív társulat négy előadással is készül a Színházi Olimpiára, amelyeket a Bethlen Téri Színházban a Vendégváró Fesztivál Plusz keretében láthat a közönség.
Alkésztisz
Euripidész Alkésztiszének átdolgozását Visky Andrej rendezésében állítja színpadra a társulat. A különleges produkció Ted Hughes angol nyelvű adaptációja és Anne Carson fordítása alapján készült: Horváth Előd Benjámin, kolozsvári költő készített egy saját verziót a társulat számára, melyet a próbák során Visky Andrej rendező és Bertóti Johanna szerkesztettek végső formába.
Bánk Bán? Jelen!
A Bánk bán? Jelen! című előadást, amellyel a középiskolás diákok felé fordulnak két alkalommal is játsszák a fesztivál keretében. A rendhagyó feldolgozással arra keresik a választ, hogy mi menthető át a jelen számára nemzeti drámánkból, illetve arra, hogyan lehet közelíteni a 21. században egy kétszáz éves műhöz, amely egy nyolcszáz éves történetet mesél el. A darab rendezője ezúttal is Visky Andrej.
Hatodik nap
Varga Hunor-József rendezte a Hatodik nap című előadást, amely a Váróterem Projekt harmadik produkciója a Színházi Olimpián. Két szereplője Veres Orsolya és a rendező, akik a férfi-női kapcsolat néhány kérdésére keresik a választ a teremtéstörténetből kiindulva. Éva. Ádám. Ember. „Kész!”
Varjú Karcsi
Végül egy, a kisiskolás, 7–12 éves korosztálynak szóló darabjukat ajánljuk. A Visky Andrej által rendezett Varjú Karcsi című színházi nevelési előadás fontos kérdéseket boncolgat a szülő-gyerek, tanár-diák viszonyról, a barátságról, az elvárásokról, a pályaválasztásról. A két alkalommal is látható produkció során az alkotók alkalmat kínálnak a közönségnek az együtt gondolkodásra, valamint a közös játékra is.
Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Kolozsvári Állami Magyar Színház három nagyszerű előadással is bemutatkozik a Színházi Olimpián. Tompa Gábor igazgató, aki egyben az Európai Színházi Unió újraválasztott elnöke is videóüzenetben is megfogalmazta gondolatait a közelgő nagyszabású eseményről: a videó ide kattintva megtekinthető.
Ifjú barbárok
A Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) keretében kerül bemutatásra az Ifjú barbárok című előadás. A darab a két világhírű magyar zenetudós – Kodály Zoltán és Bartók Béla – barátságát, közös munkájuk motivációit és élményeit dolgozza fel; rendezője ifj. Vidnyánszky Attila, aki Vecsei H. Miklós szövegét felhasználva a magyarságtudat és nemzeti azonosságtudat ma is aktuális kérdéseivel szembesíti a nézőt.
Ezek megválaszolásához igyekeznek segítséget kérni Kodálytól és Bartóktól a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei a Tokos zenekar közreműködésével. Nem céljuk bármiféle üzenet vagy mondanivaló átadása, mindössze visszhangot keresnek, amelyek ma is ugyanúgy szólnak a nézőhöz, mint száz évvel ezelőtt. Az előadás egyik főszereplőjét, Imre Évát 2022-ben Őze Lajos-díjjal tüntették ki Gyulán. A különleges produkciót négy alkalommal is láthatjuk a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. Jegyek elérhetők itt.
Állatfarm
A Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában érkezik a Miskolci Nemzeti Színház színpadára George Orwell Állatfarm című művének feldolgozása is.
Az állatfarm a sztálini Szovjetunió allegóriája és kritikája, tágabb értelemben viszont azt a gondolatot járja körül, hogy egy eredetileg szép és nemes elképzelés hogyan válik totális diktatúrává. A mű fő kérdései: létezhet-e társadalmi egyenlőség, vagy mindig kell olyan, aki dolgozik, és olyan, aki irányít? Tudhatjuk előre, hogy milyen előzmények vezetnek egy ilyen rendszer kiépítéséhez? Vajon észrevehetjük ezeket a forradalmat megelőző titkos szervezkedésekben, a gyűlésekben, a titokban énekelt indulókban vagy egyes szereplők jellemvonásaiban?
Az ikonikus, 1945-ben megjelent szatirikus kisregény színpadi változatát Puskás Zoltán rendezte.
Macbett
A Kolozsvári Állami Magyar Színház harmadik előadása a Színházi Olimpia keretében Eugène Ionesco Macbett című darabja, amelyet Silviu Purcărete állított színpadra.
Ionesco Macbettje nem egyszerűen a shakespeare-i remekmű parodisztikus kifordítása, hanem az abszurdba hajló, brutalizált társadalom átvilágítása és leleplezése. Kérlelhetetlen humorral mutatja be azt a közéletet, amelyet egyedül a folyamatosan szított ellenségeskedés mozgat és hajszol bele a káoszba. A ionescói Macbett ugyanakkor az összeesküvés abszurdja is, amely meglepő elevenséggel szólítja meg a mai nézőt. Az előadás Miskolcon és a Vígszínházban is látható majd.
Prométheusz’22
A Kali Ágnes és Tompa Gábor által rendezett Prométheusz’22 Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz című tragédiája nyomán készült előadás a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Konstancai Állami Színház és az SNT Drama Ljubljana közös produkciója.
Az előadás, amely a Gyulai Várszínházban vendégeskedik ironikus és józan megközelítésből próbálja vizsgálni Prométheusz kortárs világunkban oly aktuálisnak ható mítoszát: elmélkedés az értelmiségi helyzetéről a 21. században. Egy szélsőségesen ideologizált és megosztott világban, ahol a párbeszéd már-már lehetetlenné vált, a viták extrém érzelmi megnyilvánulásokká silányulnak, a gyakran szélsőséges politikai eszméket valló kormányok szította gyűlöletbeszéd pedig a mindennapok részévé vált. Ilyen körülmények között az értelmiségiek – tudósok, orvosok, művészek – szerepe nehezebbé, ám egyszersmind felelősségteljesebbé is válik; az ő osztályrészük a világ objektív szemlélete és a megszerzett tudás megosztása az emberekkel, akár az üldöztetés árán is, amint az Prométheusszal is történt a mitológiai időkben.
Aradi Kamaraszínház
Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című előadással érkezik a Színházi Olimpiára az Aradi Kamaraszínház, amelyet két alkalommal is láthatunk a Pécsi Harmadik Színház színpadán.
Az Aradi Kamaraszínház Tapasztó Ernő rendezésében a Szegedi Pinceszínházzal közösen létrehozott új, formabontó Karnyóné produkciója sodró lendületű, abszurd, élőszereplős bábjátékként eleveníti meg Csokonai több mint 220 éves alkotását, az első magyar tündérbohózatot, melyben az eredeti dalszövegek egy Bach-menüett dallamaira szólalnak meg, élőzenei kísérettel.
Az összhatáshoz nagymértékben hozzájárul Szvatek Péter fiókos, trükkös, a sok-sok gyertya révén ravatalt is megidéző dobozdíszlete, ami többszörös keretet ad a játéknak. Varsányi Anna fehér arcfestéssel és molyette parókákkal súlyosbított rongyos rokokó és tépett kortárs jelmezeinek képét pedig jó időre elraktározza a nézői emlékezet.
Teatrul Figura Studió Színház
A gyergyószentmiklósi a Teatrul Figura Stúdió Színház a szombathelyi Weöres Sándor Színházban vendégszerepel, ahol Albu István rendezésében Füst Milán Boldogtalanok című darabját állítják színpadra.
A darab főszereplőjét, Húber Vilmos televíziós gyártásvezetőt hidegen hagyják mind az emberi érzelmi kapcsolatokat illető konvenciók, mind az illő viselkedésformák. Bolondul a nőkért, bár évek óta együtt él gyermekének anyjával, Rózával, aki egyszer csak úgy dönt, magukhoz költözteti Húber legújabb szeretőjét. A közösen és külön-külön megélt szörnyűségek nyomán életük többi szereplője lassan kikopik mellőlük, ők pedig egyedül maradnak valami elemi egymásrautaltságban, a külvilág számára kibírhatatlan, feloldhatatlan boldogtalanságban.
Csongor és Tünde
A Thália Színház színpadán láthatjuk a Szatmárnémeti Északi Színház – Harag György Társulatának előadásában Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, Sardar Tagirovsky rendezésében.
Vörösmarty klasszikusának színpadra állítását úgy igyekeztek megvalósítani, hogy az eredeti mű tiszteletben tartása mellett képes újszerű elemeket alkalmaztak, amelyek a színház pillanatnyi igazságát és időtlenségét erősíthetik meg. A verses szövegek mélyebb dimenziót szeretnék feltárni az alkotók olyan módon, hogy érezhetővé váljon az emberi dráma és a nyers költészet, a zsigeri játék és az álmokat felidéző képzelet, az örökérvényű klasszikus és az újító színház varázsa.
Woyzeck
A társulat Georg Büchner Woyzeck című előadásával is készül a Színházi Olimpiára, amelyet nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban láthat a nagyérdemű.
Az 1820-as években Lipcsében nagy port kavart az a bűnügyi eset, amelyben egy fiatalember, Johann Christian Woyzeck, féltékenységi felindulásból brutálisan meggyilkolta barátnőjét. Az ügy sajtóvisszhangja és a nyilvánosságra hozott rendőrségi dokumentáció ihlette Georg Büchner harmadik és egyben utolsó darabját, a Woyzecket, amely azonban – a szerző 23 évesen bekövetkezett halála miatt – befejezetlenül, töredékes formában maradt az utókorra.
Az előadás az esetet rögzítő jegyzőkönyvek és Büchner drámájának egyik nagy kérdését gondolja tovább: vajon a gyilkos beszámítható állapotban volt-e a tette elkövetésének idején? A szöveg rendkívüli költőiségét Albu István rendezésében a német indusztriális metal zene ellenpontozza, vagy éppen erősíti fel, a Harag György Társulat színész zenekarának áthangszerelésében és előadásában.
Csíki Játékszín
A csíkszeredai Csíki Játékszín előadásában Kaposvárott, a Csiky Gergely Színházban láthatjuk William Shakespeare III. Richárd című drámáját.
„Lehetne engem is szeretni?” – kérdezi a drámairodalom legnagyobb gazembere. Ha egyetlen elvetemült szereplőre kellene gondolnunk a drámairodalomból, biztosan III. Richárd lenne az. De mi történik, ha a „legnagyobb gazembernek” meg akarjuk érteni az indítékait? Milyen lenne az ő helyébe képzelni magunkat, érezni, hogy mi magunk is elutasítottak és marginalizáltak vagyunk születésünk pillanatától fogva, olyanok, akikre nem figyeltek, és akiket alig is szerettek, vagy rosszul szerettek?
Shakespeare hírhedt karakterét és a bennünk lakozó Richárdot a kor, a hatalmi harcok, a mediatizált társadalmi terek, személyes érdekek és hatalomtechnikák hálójából megérteni: erre hívja a közönséget Vladimir Anton rendező és a társulat.
Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház
A nemrégiben Kulturális Érdemrenddel kitüntetett Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Luigi Pirandello 1928-ban született műve, a IV. Henrik feldolgozásával érkezik a Színházi Olimpiára. Előadásuknak a székesfehérvári Vörösmarty Színház ad otthont.
A darab története 20 évvel a színpadi események előtt kezdődik, amikor egy fiatal arisztokrata – színész hajlamának engedve – egy jelmezes lovas felvonuláson balesetet szenved. Másnap abban a tévképzetben tér magához, hogy ő IV. Henrik, a középkori német-római császár, aki egész életében viszályban állt a pápával és akihez a legendás Canossa-járás is köthető. Megőrült vagy csak szerepet játszik? És ha őrült, akkor a környezete miért tart vele ebben az őrületben? Ha pedig játék csupán, hogy lehet ennyire valószerű? Egyáltalán honnan tudjuk, meddig tart a normalitás és hol kezdődik a téboly? Victor Ioan Frunză rendezésében erre keresi a választ a temesvári társulat.
M Studio
Az egyetlen erdélyi hivatásos mozgásszínházként működő M Studio a [email protected] című előadással érkezik a Nemzeti Táncszínház meghívására, amely Shakespeare klasszikus tragédiájának kortárs módon történő rekontextualizálása és újraértelmezése. A produkció megőrzi a tragédia atmoszférájának lényegét, de Fren_Ák sajátos szcenikai és koreográfiai nyelvén keresztül sikerül a társadalmi-eredeti drámát a belső-érzelmi tragédiára fókuszálni.
Fren_Ák koncepciója a történet mélyebb rétegeibe kíván hatolni, a drámából a társadalmi ellentétek helyett a szereplők belső vívódásait ragadja meg. A rendezőt a felszín alatt húzódó feszültség foglalkoztatja, a két egyén összeütközését mutatja be, akik a fogyasztói társadalom által eltorzított vágyaikba és illúzióikba vannak bebörtönözve. Az ember marionett-bábuként idegenedik el környezetétől, közösségétől, társától és végül önmagától.
Lift
Az M Studio másik, Lift című produkciója – amely Fehér Ferenc, budapesti táncos és koreográfus, a magyar kortárs táncművészet egyik meghatározó alakjának munkája – számtalan díjat érdemelt. Az előadás igazi nemzetközi sikersztorivá vált a társulat történetében.
A 2018-as bemutató óta négy kontinenst jártak be vele, így egy fontos célkitűzésük valósult meg: világszerte betekintést nyújtani Sepsiszentgyörgy sokszínű kulturális kínálatába. Az előadást a Színházi Olimpia keretében májusban láthatjuk majd Veszprémben.
Udvartér Teátrum
A kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum a balatonföldvári Kultkikötőben vendégszerepel a Garaczi László–Györfi Kata–Falussy Lilla Love me című előadásával, amelyet Tóth Árpád rendezett.
Az ember alapvetően társas lény, mégis a legtöbbször magányos. Éhes a szeretetre, és sokszor éhezik. Hiába tagadnánk, az egyre inkább online térbe költözött mindennapi kommunikáció és a közösségi média csillogó világa mindannyiunk életét befolyásolja kisebb vagy nagyobb mértékben. Talán már mi magunk is elhisszük, hogy az online csinosítgatott énünk a valóság, viszont a mindennapjainkkal nem tudunk mit kezdeni. Mikor az online-épített imázs köddé válik, kiderül, hogy a szépen felépített maszk mögött nincs semmi.
Tomcsa Sándor Színház
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Ulrich Hub Nyolckor a bárkán című mesejátékával készül a 10. Színházi Olimpiára, amelyet Márkó Eszter rendezett. Az előadások a Szolnoki Szigligeti Színházban lesznek láthatók.
A Nyolckor a bárkán Ulrich Hub fergeteges, zenés gyermek- és családi darabja 6–99 éveseknek, melyet óriási sikerrel játszanak világszerte. A szerző 2005-ben írta művét a karlsruhei Badeni Állami Színház felkérésére, azóta tart a színdarab diadalútja: 2006-ban az év gyermek- és ifjúsági drámájává választották Németországban és Hollandiában is, egy évre rá megjelent a regényváltozat, amely 2008-ban az év mesekönyve lett. Egy mennyei mesejáték három temperamentumos pingvinről, egy fáradhatatlan galambról valamint egy láthatatlan Istenről.
Teatrul Dramatic „Ion D. Sîrbu” Petroșani
A petrozsényi társulat Schwajda György Csoda című darabját a szolnoki Szigligeti Színház színpadán. Az előadást Molnár László rendezi.
A Csoda rólunk szól. Kisebb-nagyobb fogyatékosságainkról, amelyekkel újra és újra boldogulnunk kell. Szól a bizonyításról, az akaratról, hogy ha el akarunk érni valamit, akkor megtehetjük. Szól a hétköznapi elutasításról, arról, hogyan bánunk azokkal, akik mások, mint mi. És mindenekelőtt szól a megalkuvásról. Arról, hogy a boldogulásért, a beilleszkedésért mennyi áldozatot hozunk és ezzel mennyi fájdalmat okozunk azoknak, akik igazán és őszintén szeretnek bennünket. Hogy hogyan tesszük magunkat tönkre azért, hogy szebbek, jobbak és tulajdonképpen átlagosabbak legyünk.
